Örömmel és áhitattal, néha elérzékenyülve hallgattam a nemzetnemlehetellenzék vezérét. Jó volt végre megbékélésről, közös jövőről, az igenek akarásának optimizmusáról hallani. Blogom, nem is titkolhatom, ebből a célból született. Hogy egyszer s mindenkorra leradírozzuk a házfalakról a rosszabbulélünknéniket.
Ma, látva a hallgatóság soraiban a sok életerős, vidám, tettrekész és igent ixelni kész fiatalt, öregembert - megerősödött az én hitem is. Hiszen, ahol ennyi életbölcsesség, alázat, felelősségvállalás, tapasztalat tud egyszerre, egy tornateremnyi szívként együtt dobbanni, ott a tagadás, a negatív erő vereséget kell, hogy szenvedjen.
Jajj, de boldog nap ez!
Köszönöm! Igen! Igen! Igen!
Még! Sok, sok ilyet elnök úr!
Francba a karakteres politizálással, a markáns különbözéssel!
Ez, kell. Egy beszéd, amelyet akár Gyurcsány Ferenc is elmondhatott volna. Rózsaszín szemüveg nélkül is boldog jövőkép, mely valamennyi emeszpés szavazót kézenfogva vezet a urnákhoz, sőt még a szavazóhelyiségben is atyai gondviseléssel fogja a kezét, hogy nehogy rosszul ixeljen.
Csapból is kolbászként folyó kánaán. Ez kell a népnek! Igen!
Hejj, de Magóg fia vagyok én.
Utolsó kommentek